-
2005 - Az Ünnepi Népszokások Éve
«« vissza
- A Kovászna Megyei Művelődési Központ 2005-től kezdődően tematikus évek köré szervezte munkáját. A 2005-ben az Ünnepi Népszokások Évében, a még élő népszokások dokumentálása és népszerűsítése volt a kitűzőtt cél. A bölöni farsang, a szörcsei húsvét (locsolkodás), a vargyasi szüreti bál és a berecki betlehemezés voltak azok a kiemelt népünnepélyek, amelyek helyszíneire az intézmény szervezett utazást biztosított az érdeklődő közönségnek.
Két másik projekt célcsoportjai az óvódások és kisiskolások voltak, akinek népszokásaink tematikájú rajzpályázatot hirdettünk, valamint amennyiben pályáztak, részesei lehettek a Magyar Népmesék rajzfilmsorozat vetítéseinek.
Egy magyar népmeséből készített előadás volt a feladat és a bemutató
dokumentációját el kellett jutatni az intézményhez, a vetítésre való
benevezés gyanánt. A rajzpályázat díjkiosztóján, a Mikulás hozta az
ajándékokat és dícséreteket, valamint a baróti Kelekótya Együttes
koncertjével köszöntük meg a gyerekeknek a sok szép munkát. A rajzokból
készült kiállítást a Tamási Áron Színház előterében tekinthették meg a
szülők, nagyszülők és az érdeklődő közönség.
Mindkét projekt esetében az volt a tapasztalat, hogy a gyerekek
fogékonyak és nyitottak a hagyományainkat illetően, nekünk, felnőtteknek
csupán az a feladatunk, hogy időben megismertessük ezeket és tudatosan
neveljük őket a népszokásaink megőrzésének és továbbadásának
fontosságára. - Farsangtemetés Bölönben
- Háromszéken a leglátványosabb farsangtemetés a bölöni. Ezt az egész
falut megmozgató eseményt 1996-ban figyeltem meg, leírásom adatait akkor
rögzítettem.
A millecentenárium évében a farsangtemetés szervezői 18 és 23 év
közötti legények voltak. A díszes felvonulásra való előkészületek már
napokkal farsang utolsó vasárnapja előtt megkezdődtek, azzal hogy a
lovakkal felvonuló legények szülői házainál az édesanyák,
szomszédasszonyok meg barátnők színes papírból koszorúkat és szalagokat
készítettek a lovak nyakába és farkába. Egyesek ruhadarabokat kértek
kölcsön, mások a már meglévőket rendezgették. Csütörtökön az önkéntes
tűzoltó testület 13 tagjából álló rezesbanda tartott főpróbát, szombaton
délután pedig a legények kölcsön kért lovakat szoktattak magukhoz. A
rendezők és a résztvevők utolsó megbeszélésére szombaton este a központi
vendéglőben került sor. Másnap délelőtt a felvonulók a központban
gyülekeztek, majd a fő rendező köszöntője és a székely himnusz
eléneklése után elindultak a falu bejárására. A vidám menet 12
„cigányból” a fúvószenekar tűzoltó-egyenruhába öltözött tagjaiból, 8
fekete priccses nadrágot, fekete posztó kabátot és piros szalaggal
díszített kucsmát viselő rendezőből, 6 lovas párból, egy “musztikásnak”
öltözött lovasból és egy kerékre szerelt „bubákat” vontató szekeres
„cigányból” állott. A cigányoknak és cigánynéknek öltözött, kezükben
ostort, gumibotot, szárított tehénfarkat, régi táskát vagy fonott
kosarat tartó legények a féktelen hancúrozásukkal meghatározták a
felvonulás hangulatát. Ezek a rongyokba, bőrökbe és női ruhákba öltözött
alakok minden járókelőhöz és bámészkodóhoz odarohantak, pajkosan
meglökdösték és pénzt követeltek. Nem kímélték a falun éppen áthaladó
idegeneket sem. Megállítottak minden autót és szekeret, s csak akkor
engedték továbbhaladni a járműveket, ha az utasok fizettek.
Közeledésüket már messziről lehetett hallani, mert lábaikra
csengettyűket és kolompokat erősítettek. A zenélésben szünetet ritkán
tartó rezesbanda mögött haladtak párosával a lovasok. Volt közöttük két
vőlegény, 2 menyasszony, 2 székely pár, 1 betyár pár és 1 Rákóczi pár. A
felvonulás alatt a lovas párok folyamatosan cserélték a helyüket.
Minden megálláskor a hátsó pár az élre ugratott. A rendezők sorfalat
alkottak a lovasok mellett, a megállásokat és a továbbindulásokat
vezénylő fő rendező pedig az első lovas pár előtt lépdelt. Egy kis
termetű lovon ült a báránybőrbe bújt „musztikás”, aki a cigányokhoz
hasonlóan szintén pénzt koldult. A felvonulás jellegzetes kelléke a
cigányszekér és az utána kötött bolondkerék a két felöltöztetett
szalmabábuval, Ádámmal és Évával.
Itt a „bubákat” nem égetik el, hanem egy csűrben megőrzik és
évről-évre felújítják. A farsangolók először az unitárius parókia, majd a
polgármester háza elé vonultak, s csak az itteni köszöntő beszédek után
kezdték meg a falu bejárását. A díszes menet haladását gyakori
megállások lassították, ugyanis a rendezők, valamint a beöltözött
szereplők családjai a társaságot szendviccsel, süteménnyel és itallal
kínálták. Legtöbb esetben az utcán történt a kínálmáció, de a tágasabb
udvarokra be is ugrathattak a lovasok. 1990 óta a magán kocsmárosok is
megvendégelik a legényeket. A messze hallatszó muzsikaszó sok embert
csalt a kapukba és az utcára, így a cigányoknak volt lehetőségük a
koldulásra. Az összekoldult pénzből fejenként 40 ezer lejt le kellett
adniuk a rendezőknek, a többit megtartották maguknak. Nemcsak a cigányok
gyűjtöttek pénzt, hanem a rendezők is, akik minden adományozó nevét
feljegyezték és annak családtagjait ingyen engedték be az esti bálba.
Egy farsangi felvonulás és az azt követő bál megrendezése elég sokba
kerül. Fizetni kell a fúvósoknak, a báli zenészeknek, a művelődési ház
használatáért, de még a kölcsön kért lovakért is. Féltett lovaikat a
gazdák egy vasaltatás áráért és egy liter pálinkáért adták oda a
legényeknek. A felvonulás késő délutánig tartott és a központban a
Székely himnusz eléneklésével ért véget.
Bölönben a második világháború kezdetéig február utolsó hétvégéjén
nagyvásárt tartottak, s függetlenül a böjti időszak kezdetétől,
általában ehhez kapcsolódott a farsangtemetés is. A vásár kimaradt, de a
népszokás időpontja még évtizedekig megőrizte az emlékét.
Idén a bölöni farsangtemetés február 12-én (szombat) lesz. Erre a
rendezvényre a Megyei Művelődési Központ Sepsiszentgyörgyről 2 autóbuszt
indít. A népszokás iránt érdeklődők részvételi szándékukat az intézmény
székhelyén személyesen vagy a 351648-as telefonszámon jelezhetik. A
szállítás ingyenes, a helyfoglalás korlátozott számban a jelentkezés
sorrendjében történik. (Nagy Balázs)
