-
Dorombszó
«« vissza
Dorombszó - mesejáték 2008/2009
- Mivel napjainkban a gépzene egyre nagyobb teret hódít a
gyermekek és a fiatalok körében ezért kiemelten szükség van
hagyományaink ápolására, elevenítésére, amelynek eltűnése részben a fent
említett ténnyel magyarázható. Nagyon fontos, hogy a gyerekek már
gyerekkorban, az elemi iskolában megismerjék hagyományainkat, népi
hangszereinket, meséinket, mert ők, mint a jövő nemzedéke viszik tovább
ezeket az értékeket.
A projekt célja volt az elemi iskolás gyermekekkel
megismertetni a népi hangszereinket, közösen ápolni, megszeretetni velük
a hagyományainkat, szokásainkat, népmeséinket.
A projekt alatt megíródott, színpadra került egy 50
perces mesejáték, profi és amatőr színészek és népzenészek
közreműködésével, a kis közönség pedig megismerkedett 9 népi hangszerrel
(pásztorfurulya ,kaval, tilinka, hegedű, brácsa, bőgő, gardony,
doromb, kobza).
Az előadásban a hangszerek meg is szólaltak külön -
külön, elmesélve történetüket. A legtöbb népmeséhez hasonlóan itt is
megjelent a gonosz. A mese kontextusában a gépzene vált gonosszá, amit
Dézsi manó személyesített meg egy báb szerepében. A mai szemfényvesztő,
divatos világtrendeknek megfelelő csillogást ígérte hangszer-hőseinknek,
ami a kis közösségben nézet-eltéréseket, személyes konfliktusokat
generált. A történet oda vezetett, hogy a hangszerek elveszették
hangjaikat, ugyanis Dézsi manó azon munkálkodott, hogy kihasználja őket
és közben megkérdőjelezze létüknek, küldetésünknek fontosságát. Mivel
Dézsi manó az új, a jobb, a más világot képviselte ezért annyira
hitelessé vált, hogy a hangszerek napról-napra vesztették el a hitüket,
az önbizalmukat. Az igazi hangok helyett a gép által produkált
hangzásvilág népszerűsége került előtérben. A mesejáték a gyerekek
igazságérzetére nagyban épített, ezért törvényszerűvé vált, hogy a végén
a jónak, szépnek, a valódinak győznie kell. Ennek képviselője Violin
mester (ugyancsak báb formájában volt jelen), akinek segítségével a
hangszerek lelkükben találták meg az elveszett hangjaikat (hitüket és
tehetségüket) újra szólásra bírták egymást, újra visszaállították a
harmóniát.
A műsor végén a gyerekek a hangszereket megismerésére, megtapintására, kipróbálására is kaptak lehetőséget.
Az előadást a Kovászna megyei zenészekkel (a
sepsiszentgyörgyi Folker Együttes tagjaival), fiatal kovásznai amatőr
diákszínészekkel és a Tamási Áron színház két nyugdíjas színészének
közreműködésével sikerült összeállítani. tájoltatni 14 hónapon
keresztül, 11 Kovászna és Hargita megyei településen, 25 alkalommal
Az előadást, 2008-2009-ben 25 alkalommal, mintegy 14
hónapon keresztül tájoltattuk 11 Kovászna és Hargita megyei településen.
Nagyon fontos volt, hogy közel 3000 gyermekek hallja
és kipróbálja a hangszereket, ezáltal közelebb kerülve a magyar népzene
világához, hagyományainkhoz. Azok a gyermekek, akik megtekintették,
meghallgatták a műsort, megismerkedhettek 9 népi hangszerrel, a magyar
népzene dallamvilágának szépségeivel, ezáltal megszeretve népzenénket,
nyitottabbá, kíváncsibbá válva néphagyományaink, népi szokásaink iránt.
Ugyanakkor egy szemléletváltás a gyermekek körében,
mely által a mai gépi zene háttérbe szorul a népzenével szemben.
A projekt egyik főtámogatója a YOUTH IN ACTION PROGRAM. - Projektfelelős: Szélyes Margit – szmanyika@yahoo.com
-
-
-
-