• Sajtó - 2011

  • 2011. március 29.

    Végh Antal öröksége

    Jól dobbantott a Megyei Művelődési Központ a Jeles napok Háromszéken indító rendezvényén, a Végh Antal-emlékünnepségen az ágyúöntő és ezermester honvéd főhadnagy születésének kétszázadik évfordulóján, amelyen meglepően sokan vettek részt Csernátonból meg máshonnan is. Az ünnepi ceremóniák ilyen alkalmakkor szokásos rutinelemeit érzelmileg is családiasra hangszerelte Végh Antal leszármazottjainak jelenléte és fellépése, a csernátoni Haszmann Pál Múzeum évtizedek alatt összegyűjtött mezőgazdaságigép- és eszközgyűjteménye, amely mintegy műszaki háttérként szolgálta a rendezvényt, ennek központjába a Végh-féle vaseke kiállított példányai kerültek, természetesen és az alkalomhoz illően szemléltetve azt a gondoskodást, amellyel a népes Haszmann família ezeket a tárgyakat kezeli és gondját viseli. A rendezvény kulturális műsorát a Végh Antal Általá¬nos Iskola tanulói adták elő környezethez és alkalomhoz illően. D. Haszmann Orsolya néprajzosnak a Végh Antal életpályáját taglaló előadása szakmai vonatkozásban is figyelemre méltó dolgozat. A megemlékezés színtere a temetői ceremónia után a csernátoni múzeumkertben, a Végh Antal-portrészobor előtt folytatódott, s az alkalomra kiállított Végh-féle vasekék szerencsésen "hozták össze" az ágyúöntő főmester és a feltaláló ezermester személyiségének lényegét, a negyvennyolcas szabadságharcos és a cséplőgép-, gőzgép-, vízimalom-építő műszaki zseni arcát. Végh Antal személyiségének és teljesítményének megbecsülését tekintve nem volt látványosan hálás az utókor. Csernátoni leszármazottjainak köszönhetően a 19. század fordulója táján kísérleteztek – egyébként eredményesen – 1848–49-es szereplésének köz¬tudatba építésével. Mellőz¬tetését sokan negatív ténysorozatként értékelik, és szembeállítják Gábor Áron és Turóczi Mózes szerepének kiemelési szándékával. Vélemé¬nyem sze¬rint azonban a forradalom és szabadságharc bukása után nem lett volna szerencsés, illetve életveszélyes lett volna azzal hivalkodni, hogy a csernátoni ezermester milyen meghatározó szerepet játszott a kézdivásárhelyi ágyúgyártásban. Cselekedeteinek "mellőzését" felerősítette közismert szerénysége is, hisz az 1867-es kiegyezés utáni szabadabb légkörben sem fogadta el a találmányért felajánlott budapesti jutalmat. Szerény¬sége és a Bach-korszak idejére datálható visszafogottsága mel¬lőzött¬sé¬gét erősítette. A csernátoni tájmúzeum érdeme, hogy a Végh leszármazottak, elsősorban Fe¬kete András 19. század végi rehabilitációját követően, közel száz év után újabb mozgalmat kezdeményeztek Végh Antal örökségének erkölcsi-etikai és technikatörténeti jogaiba helyezéséért. Jómagam Csernáton szülötteként és Háromszék művelődési mindeneseként a hetvenes évek elején abba a szerencsés helyzetbe kerültem, hogy tehettem a tájmúzeum létesítéséért, és Végh Antal ténykedésére összpontosítva a portrészobor születésénél is bábáskodhattam. A Végh családhoz kötődő érzelmi szálakat az ünnepség alkalmával összecsomózva említem, hogy gépész-gazdaember apám maga is az ezermesterhajlamot örökölte. Személyes élményeim közé tartozik az is, hogy 1940-ben, Észak-Erdély visszacsatolásának évében valamelyik Végh csemete kinőtt Bocskai-ruháját magamra öltve vehettem részt a bevonuló magyar honvédeket fogadó ünnepségen Kézdivásár¬he¬lyen. Termé¬sze¬tesen, csak felnőtt koromban jutott el a tudatomig, hogy ez a "beöltözés" szimbolikus értelmezést is nyerhet. szerző: Sylveszter Lajos
    forrás: Háromszék Napilap
  • 2011. március 23.

    Csernáton adta Végh Antalt
    Idén Háromszék szellemóriásaira emlékeznek

    Egy nemzet azzal fejezi ki önbecsülését, hogy miként tudja emlékezetében megtartani a nagy elődök szellemiségét – ez fogalmazódott meg március 21-én Csernátonban, ahol Végh Antal 1848-as honvéd főhadnagyra, ágyúöntőre emlékeztek születése 200. évfordulóján. A Kovászna Megye Tanácsa védnöksége alatt megszervezett ünnepség az alsócsernátoni temetőben, Végh Antal sírjánál kezdődött, ahol Takács Lajos református tiszteletes és Biró Nándor Alfonz katolikus plébános kértek áldást a vidékünk szellemóriásaira emlékező Jeles Napok Háromszéken rendezvénysorozatra és nyitórendezvényére. „Emlékezzetek meg a ti elöljáróitokról” – idézte Takács Lajos az igét, azzal a gondolattal folytatva, hogy ennek a felszólításnak világi töltete van: azokról kell megemlékezni, akik merték vállalni a felelősséget Isten és ember előtt, mert az Úr igéjét nem csak a szószékről lehet hirdetni, hanem életvitellel is, ahogyan azt Végh Antal is tette. Ezt követően Bölöni Dávid, a község polgármestere a székely ezermester faluja közösségéért végzett munkáját, találmányait méltatta. A népes emlékező tömeg a temetőbeli síremlék megkoszorúzása után, amelyet 1899-ben a faluközösség hálája jeléül közadakozásból állított, átvonult a Haszmann Pál Múzeum udvarába. Az intézmény1973-tól lelkesen felvállalta azt a szerepet is, hogy ébren tartsa a köztudatban a község jeles szülöttjének szellemiségét és kegyelettel őrizze emlékét. Erről árulkodik az 1974-ben állított szobor, az emlékszoba és a gyűjteményben található „Végh-féle vasekék”, de számos más értékes ereklye is, amelyeket a Végh család adományozott, illetve a múzeumalapító Haszmann Pál gyűjtött. Az eseményen felszólaló Tamás Sándor megyetanács-elnök szerint Végh Antal mintázza meg a legendás székely ember alakját. Eszes hazafi, ügyes kezű ezermester volt, ugyanakkor szerény, önérzetes és becsületes. Ma is ilyen emberekre van szükség – hangsúlyozta. A honvéd leszármazottai elődjük tevékenységének, munkásságának és szerepének a korabeli sajtó általi méltatlan elhallgatását is felemlegették, „helyrehozzuk mi a hibát, feldíszítjük hősünk sírját, elismerjük az érdemét, s márványra írjuk a nevét” – szavalta Dénes Ödön, a szépunoka, Fekete András 1898-ban írt, Végh Antal sírjánál című versét. Később Dénes Vilma nyugalmazott tanítónő, Végh-ükunoka hangsúlyozta: édesapja, néhai Dezső Andor keményen küzdött azért, hogy az utókor méltóan elismerje a nagy előd érdemeit. Dénes Vilma itt jelentette be, hogy egy újabb, féltő gonddal őrzött Végh Antal-tárggyal kívánják gyarapítani a csernátoni múzeum gyűjteményét, egy nagy ércüsttel, amit a főhadnagy az ágyúöntéshez használt. D. Haszmann Orsolya néprajzos egy 1886. január 1-je és 1909. január 3-a közötti időszakból származó bejegyzéseket tartalmazó jegyzőkönyvet is idézve, előadásában számos érdekes és hasznos adatot ismertetett a békeidők székely ezermesteréről. Az ünnepi műsort a Végh Antal nevét viselő helyi iskola Szakajtó néptánccsoportjának tánca és a Szózat eléneklése koronázta meg, ezt koszorúzás követte, a rendezvény kötetlen beszélgetéssel folytatódott a népfőiskola műhelyében.
    Szerző Dimény H. Árpád
    Forrás: Székely Hírmondó
  • 2011. március 22.

    Székely ezermesterre emlékeztek Csernátonban

    Csernátonban kezdődött hétfőn délután a Jeles Napok Háromszéken idei rendezvénysorozata, a felsőháromszéki településen Végh Antal székely ezermesterre emlékeztek, aki Gábor Áron segédjeként az 1848-as forradalom idején a kézdivásárhelyi műhelyben „az ágyúöntő cső mellett dolgozók művezetője” volt. Végh katonaiskolát végzett, honvéd főhadnagy lett, kitűnő kézügyessége révén több használati tárgy feltalálójaként vált ismertté. Önszorgalomból tanulta meg kora alapszakmáit: az asztalosságot, vasöntést, esztergálást, vízvezeték szerelést. A forradalom leverése után pedig ekét kovácsolt, vízimalmot, szélmalmot, gőzgépet és cséplőgépet is készített. Az ő nevéhez fűződik a könnyen igavonható, hatékony munkavégzésre alkalmas eke, a Végh-féle vaseke. A csernátoni múzeumban több általa készített tárgyat őriznek, és ma is látható az a szerszám, mely az akkor divatos modellekkel ellentétben teljesen megfordította a földdarabot. Végh Antal születésének 200. évfordulóján az alsócsernátoni temetőben kezdődött a megemlékezés, ahol a síremlékénél szépunokája, Dénes Ödön is szavalt. A Haszmann Pál Múzeum udvarán Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke is beszédet mondott, D.Hasszman Orsolya pedig Végh Antal munkásságát foglalta össze. A megemlékezés a múzeum udvarán felállított Végh-mellszobor koszorúzásával és szeretetvendégséggel zárult.
    Szerző: Virág
    Forrás: www.publikus.ro
  • 2011. március 22.

    Megemlékezés a szülőfaluban (Kétszáz éve született Végh Antal)

    A megyei önkormányzat és a Kovászna Megyei Művelődési Központ által szervezett Jeles napok Háromszéken rendezvénysorozat első állomásán, Csernátonban tegnap Végh Antal-emlékünnepséget tartottak, az ágyúöntő, honvéd főhadnagy és székely ezermesterre emlékeztek születésének kétszázadik évfordulóján. A megemlékezés az alsócsernátoni temetőben, Végh Antal sírjánál kezdődött, ahol 1899. május 11-én a faluközösség emlékkövet helyezett el. Takács Lajos református lelkipásztor és Bíró Nándor Alfonz római katolikus plébános igével és imával kérte Isten áldását Végh Antal emlékére. Ezt követően Bölöni Dávid polgármester idézte fel Gábor Áron hű társa, a Turóczi Mózes ágyúöntő-műhely művezetőjének életét és munkásságát, aki a szabadságharc leverése után feltalálóként írta be nevét Háromszék nagyjai közé. A falu nem feledkezett meg róla, az alsócsernátoni iskola 1990. január 10. óta viseli nevét, minden március 15-én megkoszorúzzák sírját, 1974-ben a múzeumkertben mellszobrot állítottak neki — mondotta többek között a község első embere. Dénes Ödön, Végh Antal szép¬unokája elszavalta Fekete András helybeli költő 1898-ban Végh Antalról írt versét. A költeményt az 1848—49-es forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóján maga a szerző mondta el a nagy előd sírjánál. A síremlékre az alsócsernátoni iskola képviselői és Végh Antal leszármazottjai helyezték el a kegyelet virágait.Az ünnepség a Hasz¬mann Pál Múzeum kertjében folytatódott, ahol az intézmény munkatársai közszemlére helyezték az 1973-ban a múzeum tulajdonába került, Végh Antal által készített két vasekét. (képünk) A múzeumkertben Tamás Sándor megyeitanács-elnök mondott ünnepi beszédet, felidézte a székely ezermester példa értékű életét és munkásságát, aki a korabeli jellemrajzok szerint megőrizte szerénységét, s ezzel együtt önérzetes, büszke és becsületes székely ember volt. Ma is ilyen emberekre lenne szükség — hangsúlyozta a megyei önkormányzat elnöke. Dénes Vilma ny. tanítónő, Végh Antal ükunokája elmondta: büszke arra, hogy a faluközösség elismeri és értékeli Végh Antal munkásságát. Bejelentette: a család birtokában van egy nagy ércüst, amit üknagyapja az ágyúöntéshez használt, és felajánlja a csernátoni múzeumnak, a többi, Végh Antal emlékét őrző tárgy mellé. Végh Antal életét és munkásságát Dimény Haszmann Orsolya magyartanár foglalta össze. Többek között elmondta: műszaki megvalósításait országszerte, de a határon túl is elismerték, megcsodálták. Vízi¬malmot, szélmalmot, gőzgépet, cséplőgépet készített, vízvezetéket tervezett. Legfontosabb találmánya a Végh-féle vaseke. Munkáját fia, Ignác vitte és fejlesztette tovább. Az ünnepség végén a Végh Antal-iskola Szakajtó néptánccsoportjának ötödik osztályos tanulói felcsíki táncot jártak, majd Dezső István elszavalta Fekete András A ’48-as honvédek végrendelete című alkalmi versét. A családias hangulatú megemlékezés a Szózat közös eléneklésével, koszorúzással és szeretetvendégséggel ért véget.
    Szerző: Iochom István
    Forrás: Háromszék napilap
  • 2011 március 21.

    Végh Antalra emlékeztek szülőfalujában

    Jeles Napok Háromszéken A Jeles Napok Háromszéken rendezvénysorozat első állomása Csernáton volt, ahol Végh Antal-emlékünnepséget tartottak, az ágyúöntő, honvéd főhadnagy és székely ezermester születésének kétszázadik évfordulója alkalmából. A megemlékezés az alsócsernátoni temetőben kezdődött, ahol Takács Lajos református lelkipásztor és Bíró Nándor Alfonz római katolikus plébános igével és imával kérték Isten áldását Végh Antal emlékére. Ezt követően Bölöni Dávid polgármester idézte fel Végh Antal életét és munkásságát, aki a szabadságharc leverése után feltalálóként írta be nevét Háromszék nagyjai közé. A község polgármestere székely ezermesternek nevezte az ügyes kezéről híres Véghet, hozzátéve, hogy emlékét méltón őrzi a nevét viselő iskola. Dénes Ödön, Végh Antal szépunokája Fekete András helybeli költő által 1898-ban írt Végh Antalról szóló versét szavalta el. A síremlékre az alsócsernátoni iskola képviselői és Végh Antal leszármazottjai helyezték el a kegyelet virágait. Végh Antal által készített vasekék Az ünnepség a Haszmann Pál Múzeum kertjében folytatódott, ahol közszemlére helyezték a Végh Antal által készített két vasekét. A múzeumkertben Tamás Sándor megyeitanács-elnök mondott ünnepi beszédet: „Végh Antal példája lehetne a legendás székely ember alakjának: katonaiskolát végzett, majd honvéd főhadnagy lett, kitűnt borotvaéles eszével és kézügyességével, önszorgalomból tanulta meg az akkori kor alapszakmáit: az asztalosságot, esztergálást, vasöntést és vízvezeték szerelést. Ezermester volt, de emellett megőrizte a szerénységét is. Mindezek mellett önérzetes, büszke és becsületes székely ember volt. Ma is ilyen emberekre van szükség” – fejtette ki Tamás Sándor.
    Szerző: Iochom Zsolt
    Forrás: www.szekelyhon.ro