• 2005. - Az Ünnepi Népszokások Éve

  • A Kovászna Megyei Művelődési Központ 2005-től kezdődően tematikus évek köré szervezte munkáját. A 2005-ben az Ünnepi Népszokások Évében, a még élő népszokások dokumentálása és népszerűsítése volt a kitűzőtt cél. A bölöni farsang, a szörcsei húsvét (locsolkodás), a vargyasi szüreti bál és a berecki betlehemezés voltak azok a kiemelt népünnepélyek, amelyek helyszíneire az intézmény szervezett utazást biztosított az érdeklődő közönségnek.
    Két másik projekt célcsoportjai az óvódások és kisiskolások voltak, akinek népszokásaink tematikájú rajzpályázatot hirdettünk, valamint amennyiben pályáztak, részesei lehettek a Magyar Népmesék rajzfilmsorozat vetítéseinek. Egy magyar népmeséből készített előadás volt a feladat és a bemutató dokumentációját el kellett jutatni az intézményhez, a vetítésre való benevezés gyanánt. A rajzpályázat díjkiosztóján, a Mikulás hozta az ajándékokat és dícséreteket, valamint a baróti Kelekótya Együttes koncertjével köszöntük meg a gyerekeknek a sok szép munkát. A rajzokból készült kiállítást a Tamási Áron Színház előterében tekinthették meg a szülők, nagyszülők és az érdeklődő közönség.
    Mindkét projekt esetében az volt a tapasztalat, hogy a gyerekek fogékonyak és nyitottak a hagyományainkat illetően, nekünk, felnőtteknek csupán az a feladatunk, hogy időben megismertessük ezeket és tudatosan neveljük őket a népszokásaink megőrzésének és továbbadásának fontosságára.
  • Farsangtemetés Bölönben
  • Háromszéken a leglátványosabb farsangtemetés a bölöni. Ezt az egész falut megmozgató eseményt 1996-ban figyeltem meg, leírásom adatait akkor rögzítettem.
    A millecentenárium évében a farsangtemetés szervezői 18 és 23 év közötti legények voltak. A díszes felvonulásra való előkészületek már napokkal farsang utolsó vasárnapja előtt megkezdődtek, azzal hogy a lovakkal felvonuló legények szülői házainál az édesanyák, szomszédasszonyok meg barátnők színes papírból koszorúkat és szalagokat készítettek a lovak nyakába és farkába. Egyesek ruhadarabokat kértek kölcsön, mások a már meglévőket rendezgették. Csütörtökön az önkéntes tűzoltó testület 13 tagjából álló rezesbanda tartott főpróbát, szombaton délután pedig a legények kölcsön kért lovakat szoktattak magukhoz. A rendezők és a résztvevők utolsó megbeszélésére szombaton este a központi vendéglőben került sor. Másnap délelőtt a felvonulók a központban gyülekeztek, majd a fő rendező köszöntője és a székely himnusz eléneklése után elindultak a falu bejárására. A vidám menet 12 „cigányból” a fúvószenekar tűzoltó-egyenruhába öltözött tagjaiból, 8 fekete priccses nadrágot, fekete posztó kabátot és piros szalaggal díszített kucsmát viselő rendezőből, 6 lovas párból, egy “musztikásnak” öltözött lovasból és egy kerékre szerelt „bubákat” vontató szekeres „cigányból” állott. A cigányoknak és cigánynéknek öltözött, kezükben ostort, gumibotot, szárított tehénfarkat, régi táskát vagy fonott kosarat tartó legények a féktelen hancúrozásukkal meghatározták a felvonulás hangulatát. Ezek a rongyokba, bőrökbe és női ruhákba öltözött alakok minden járókelőhöz és bámészkodóhoz odarohantak, pajkosan meglökdösték és pénzt követeltek. Nem kímélték a falun éppen áthaladó idegeneket sem. Megállítottak minden autót és szekeret, s csak akkor engedték továbbhaladni a járműveket, ha az utasok fizettek. Közeledésüket már messziről lehetett hallani, mert lábaikra csengettyűket és kolompokat erősítettek. A zenélésben szünetet ritkán tartó rezesbanda mögött haladtak párosával a lovasok. Volt közöttük két vőlegény, 2 menyasszony, 2 székely pár, 1 betyár pár és 1 Rákóczi pár. A felvonulás alatt a lovas párok folyamatosan cserélték a helyüket. Minden megálláskor a hátsó pár az élre ugratott. A rendezők sorfalat alkottak a lovasok mellett, a megállásokat és a továbbindulásokat vezénylő fő rendező pedig az első lovas pár előtt lépdelt. Egy kis termetű lovon ült a báránybőrbe bújt „musztikás”, aki a cigányokhoz hasonlóan szintén pénzt koldult. A felvonulás jellegzetes kelléke a cigányszekér és az utána kötött bolondkerék a két felöltöztetett szalmabábuval, Ádámmal és Évával.
    Itt a „bubákat” nem égetik el, hanem egy csűrben megőrzik és évről-évre felújítják. A farsangolók először az unitárius parókia, majd a polgármester háza elé vonultak, s csak az itteni köszöntő beszédek után kezdték meg a falu bejárását. A díszes menet haladását gyakori megállások lassították, ugyanis a rendezők, valamint a beöltözött szereplők családjai a társaságot szendviccsel, süteménnyel és itallal kínálták. Legtöbb esetben az utcán történt a kínálmáció, de a tágasabb udvarokra be is ugrathattak a lovasok. 1990 óta a magán kocsmárosok is megvendégelik a legényeket. A messze hallatszó muzsikaszó sok embert csalt a kapukba és az utcára, így a cigányoknak volt lehetőségük a koldulásra. Az összekoldult pénzből fejenként 40 ezer lejt le kellett adniuk a rendezőknek, a többit megtartották maguknak. Nemcsak a cigányok gyűjtöttek pénzt, hanem a rendezők is, akik minden adományozó nevét feljegyezték és annak családtagjait ingyen engedték be az esti bálba. Egy farsangi felvonulás és az azt követő bál megrendezése elég sokba kerül. Fizetni kell a fúvósoknak, a báli zenészeknek, a művelődési ház használatáért, de még a kölcsön kért lovakért is. Féltett lovaikat a gazdák egy vasaltatás áráért és egy liter pálinkáért adták oda a legényeknek. A felvonulás késő délutánig tartott és a központban a Székely himnusz eléneklésével ért véget.
    Bölönben a második világháború kezdetéig február utolsó hétvégéjén nagyvásárt tartottak, s függetlenül a böjti időszak kezdetétől, általában ehhez kapcsolódott a farsangtemetés is. A vásár kimaradt, de a népszokás időpontja még évtizedekig megőrizte az emlékét.
    Idén a bölöni farsangtemetés február 12-én (szombat) lesz. Erre a rendezvényre a Megyei Művelődési Központ Sepsiszentgyörgyről 2 autóbuszt indít. A népszokás iránt érdeklődők részvételi szándékukat az intézmény székhelyén személyesen vagy a 351648-as telefonszámon jelezhetik. A szállítás ingyenes, a helyfoglalás korlátozott számban a jelentkezés sorrendjében történik. (Nagy Balázs)