„Olyan a fénye, mint a
hajnalcsillagé, mely maga fényes, de az éjt nem tudja azzá tenni, csak előjele
a bekövetkező világosságnak.” (Kelemen Lajos)

 12.00 Az emlékünnepség a Haszmann Pál Múzeumban a Bod
Péter-szobornál kezdődik:

                  – Az ünneplők köszöntése

                  – A felsőcsernátoni kórus
előadása

                  – Az iskolások előadása

                  – Koszorúzás

                  – A Bod Péter-emlékszoba
megtekintése

13.00 A rendezvény Felsőcsernátonban folytatódik:

                  – Felsőcsernátoni református templom
kertje:

                        – Áhítat – Szőcs László
esperes

                        – Koszorúzás Bod Péter
szobránál

                  – Az emlékezés koszorúinak elhelyezése
Bod Péter szülőházánál.

                  – Emlékműsor a Bod Péter
Népházban:

                        – Ünnepi beszédek

                        – A felsőcsernátoni
kórus műsora

                        – Az iskolások előadása

                        – Bod Péter emlékezete –
D. Haszmann Orsolya

A rendezvény szervezői:       
     Bod Péter Közművelődési Egyesület

                                                Bod
Péter 1–8. Osztályos Iskola

                                                Felsőcsernátoni
Református Egyházközség

                                                Haszmann
Pál Múzeum

                                                Háromszéki
Mára Szociális és Közművelődési Egyesület

                                                Kovászna
Megyei Művelődési Központ           

Bod Péter

(Felsőcsernáton,
1712. febr. 22. – Magyarigen, 1769. márc. 3.):egyházi és
irodalomtörténeti író

Szegény székely
köznemesi családból származott. A nagyenyedi kollégiumban tanult, majd 1729-től
Nagybányán tanító. Miután pénzt és ruhát szerzett, hogy tanulását folytathassa,
1732. május 8-án ismét beíratkozott a nagyenyedi tanulók közé, itt a teológiai
tudományokban híres teológus szigeti Gyula István volt a vezetője. 1733-ban
Türi Mihály, a kollégium gazdatisztjének fiát tanította étkezés ellenében, gróf
Teleki Józsefné Bethlen Kata grófnőtől pedig 30 forint évi segélypénzt
kapott.1736-tól a kollégium könyvtárának őre, majd 1737-ben a héber nyelv
segédtanára lett. Támogatói jóvoltából 1739-től a leideni egyetemen teológiát
és keleti nyelveket tanult. Hazatérése után, 1743-tól Bethlen Kata udvari
lelkésze Hévízen. 1744-ben református pappá szentelték és 1746-tól fogva a
hévizi eklézsiának a lelkésze lett. 1749-től haláláig magyarigeni lelkész.

A haladó erdélyi
művelődés egyik legkiválóbb képviselője, a magyar felvilágosodás előfutára. 485
írót tartalmazó első magyar nyelvű életrajzgyűjteménye ma is értékes
segédkönyv, sok esetben kútfő. Öntudatosan foglalt állást a magyar nyelv
használata mellett. Fontosnak tartotta a magyar tudós társaság felállításának
szükségességét. Igen széles körű munkásságot fejtett ki; írt
anekdotagyűjteményt, emlékiratokat, sajtó alá rendezett kéziratos munkákat. Az
ő emlékére róla nevezte el Toldy Ferenc a Bod- kódexet.

Irodalmi működése
mellett szőlőművelésben találta örömét, ez lett az oka halálának, ugyanis kezét késsel oly erősen megvágta, hogy a vér folyását reggeli 9 órától esti 6 óráig
nem lehetett megállítani.

Ajánlott irodalom:

Mikó Imre: Bod Péter élete és munkái. Budapest,
1864.; Révész Imre: Bod Péter mint
történetíró. Kolozsvár, 1916.; Durzsa László: Bod Péter. A Könyvtáros, 1957. 7. sz.